Irány Új-Zéland - 1. rész

Aki ismer minket, az tudhatja, nem az a tipikusan otthonülő pár vagyunk. Sőt! Imádunk jönni, menni, tapasztalni, felfedezni… Számunkra ez a fajta tevékenység az, ami ténylegesen kimozdít a monoton hétköznapokból, lelkileg feltölt minket, mondhatni ez a mi mentálhigiénénk. Éppen ezért nem is volt kérdés ez a nagy kaland… 😊

2020 nyara

Körülbelül 2020-ban hallottunk először Working Holiday nevű munkára és utazásra jogosító vízumról. Jobban utána nézve megtudtuk, Szlovákiából ezzel a vízummal el lehet jutni Kanadába, Ausztráliába, Japánba és Új-Zélandra is, természetesen más és más feltételek mellett. Hosszas olvasgatás, tanácskozás után a párommal úgy döntöttünk, hogy hova máshova, ha nem Új-Zélandra szeretnénk eljutni. Ennél messzebbre egyébként sem lehet otthonról menni. 😊

Az Új-Zélandi feltételek a következőek voltak:

• 18 évnél idősebb, de 35 évnél fiatalabb korosztály kaphatja csak meg a vízumot
• szlovákiai állampolgárnak kell lennie a pályázónak, és olyan szlovák útlevéllel kell rendelkeznie, amely az Új-Zélandról tervezett haza indulást követően legalább három hónapig érvényes
• a programban mindenki csak egyszer vehet részt
• a pályázónak még nem lehet gyermeke
• ha megkapja a pályázó a vízumot, 12 hónapja van arra, hogy belépjen az országba
• szükséges, hogy a pályázó kössön magának az egészségügyi biztosítást a teljes ott tartózkodás idejére
• legalább 4200NZD (cca. 2300euró) anyagi fedezettel kell rendelkeznie az induló költségek miatt

Várva vártunk a lehetőséget, hogy megpróbáljunk bejutni az a 100 szerencsés szlovákiai fiatal közé, akiknek ténylegesen lehetősége nyílik kiutazni egy évre. Sajnos a COVID időszak keresztül húzta a számításainkat. 2022 volt az az év, amikor végre feloldották világszerte a COVID szigorú szabályait, és biztonságosan, nyugodtan, izgatottan vártuk az időpontot, 2022. november 7.-ét. Helyi idő szerint este 10 órakor. Körülbelül négy perc alatt sikerült is kitölteni a szükséges mezőket, azonban amint a fizetéshez értünk, a rendszer összeomlott és nem engedett minket fizetni. Teljesen érthetetlenül álltunk az eset előtt. Vajon beteltek a helyek és mi már nem fértünk bele, vagy tényleg csak a rendszer omlott össze?! Ezekkel a gondolatokkal mentünk aludni körülbelül éjfél után. A párom a hajnali órákban megébredt, szerintem ennek köszönhetően kerültünk be a 100 szerencsés szlovákiai fiatal közé mind a ketten (a vízumokat külön-külön kellett kérvényeznünk). Ekkor ugyanis sikerült elutalnunk a jelentkezési díjat, ami tudtuk, hogy szinte 99 százalékos sikert jelent. Néhány napra rá, meg is kaptuk a vízumainkat. <3